Tegnap egy jó időre bezárultak a Gellért szálló kapui, de az utolsók közt még volt szerencsénk bejárni az épületet a pincétől a padlásig.

Érdekes és egyben megdöbbentő élmény volt látni egy óriási gépészeti rendszert a maga kettősségével, elavult, de mégis varázslatos mivoltával. A gyöngy betűkkel feliratozott csövek, a gömbcsapok helyett még nagy kerek elzáró csapok mind a múltat idézték, de az elektronikus motoros szelepek és mai modern keringető szivattyúk épp ellenkezőleg, a mai technológiák küldöttei.

A kettősség az érzéseimben is megmutatkozott a szállodában járva, szörnyű volt látni ahogy hagyták lerobbanni, szinte hihetetlen, hogy ilyen körülmények között még érkeznek vendégek, de csodás volt egyúttal a pincében érezni azt a meleget és kénes szagot, amely a mélyből feltörő gyógyvíz jelenlétét bizonyította, s amely életre keltette több mint 100 évvel ezelőtt ezt a patinás szállodát.

A következő évek a felújításról, modernizálásról fognak szólni, minden bizonnyal nem csak a külcsín, de a belbecs is meg fog újulni. A modern, környezetbarát hőszivattyús fűtés a családi méretektől egészen olyan óriási méretű szállodáig mint a 237 szobás Gellért szálló hatékonyan tud működni, és biztos vagyok abban hogy a felújítás után már lesz a szobákban szellőztető rendszer és a jelenlegi radiátoros fűtésnél jóval hatékonyabb és szabályozhatóbb megoldás.