A 2008-as válság után megerősödő ingatlanpiac csaknem egy évtizedig prosperált, most azonban ismét egyre több felhő gyülekezik az égen. Az egyik legnagyobb globális probléma az energiaárak növekedése, amelyhez kapcsolódik még az ukrán-orosz háború is. A kiegyensúlyozott és évekig optimalizált globális termelési láncot az elmúlt időszak politikai és természeti csapásai erőteljesen megtépázták, ennek a folyamatnak a hatását az ingatlanpiacon is érezzük. Egyszerűen fogalmazva az ingatlanfejlesztések lassabbak és drágábbak lesznek, ezért a meglévő és az új ingatlanok között az árolló egyre nagyobb lesz. Megoldásként a régebbi ingatlanok modernizálása elégítheti ki a folyamatosan változó bérlői igényeket, ennek során a vagyongazdálkodás és az épületüzemeltetés fókusza műszaki irányba fog elmozdulni az elkövetkező néhány évben.

Az egyik legnagyobb bizonytalanságot az energiaellátás okozza, amely mind az ingatlanpiacon, mind nemzetgazdasági értelemben stratégiai kérdéssé vált. Mindannyian jól tudjuk, hogy a hazai energiaellátásban a gáz energiahordozóként meghatározó szerepet játszik. Sok végfelhasználó – akár lakossági, akár ipari – gázzal termeli meg a fűtéshez szükséges hőt, mivel a gázhálózat könnyen elérhető és a közelmúltig relatíve olcsó megoldás volt.

Magyarország kitettsége nagyon magas, ezért jelenleg ez a legnagyobb probléma a kiszámítható és biztonságos hozamú ingatlanpiacon, mivel a gáz nemcsak magas költséget és környezetkárosítást, hanem rövid-, közép- és hosszútávon a legnagyobb kockázatot is jelenti a tulajdonosok számára.

De melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyekre a gázellátás bizonytalansága hatást gyakorol? Az alapvető kockázatot az jelenti, hogy a gázhálózat primer energiahordozó, vagyis a ráépülő rendszert (gázkazán) csak gázzal lehet munkára bírni. Korszerű energiaellátási alternatíva lehet a villamos áram, amely valójában csak egy energiaszállító, hiszen a szállítandó energiát szélből, vízből, atomból vagy akár gázból nyerhetjük. Optimista feltételezéssel a gázellátás kockázata csökkeni fog, de a stabilitása és az ára, amelyeket korábban évtizedekig megszoktunk, soha nem fog visszaállni a korábbi szintekre. Sajnos a gáz ára az elmúlt években nagyobb mértékben emelkedett, mint más energiaalternatívák költsége. Emellett jelentős környezetkárosító hatása is van a fosszilis energiának, ezért az ingatlanpiacon egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatóságra és a zöld minősítő rendszerekre (BREEAM, LEED, WELL), de az ESG tekintetében is jelentős törekvést láthatunk a vállalati szférában a fosszilis energia visszaszorítására.

Ugyanakkor lternatív megoldásokkal kiváltható a gáz mint energiahordozó és az ezzel összefüggő egyéb kockázat. Amennyiben az ingatlanberuházások esetében hosszabb távra szeretnének megoldást találni az érintett cégek az energiaellátásra, akkor az eddigi energiahordozóktól (szén, gáz, olaj, távhő) független utakat kell keresni, vagyis az elektromos áram lehet a jövő.

A technológiai megoldás lényege a hőszivattyúzás, vagyis hő szállítása A pontból B pontba. Az A pont lehet a levegő, a talaj, vagy akár hulladékhő, a B pedig az épületünk fűtési rendszere.

A hőszivattyús technológia kedvezőbb: Csak ha a díjakat vesszük figyelembe, akkor is sok esetben jobban megéri hőszivattyúval termelni a hőenergiát. A hőszivattyúzás alapja, hogy a hasznosított energia egy része az elektromos hálózatból érkezik, a másik nagyobb része viszont a szállított energia. Az elmúlt évtizedekben leginkább a levegő-víz és a talajhő-víz rendszerek terjedtek el ipari méretekben, vagyis a felhasználható hő fűtővíz formájában jelenik meg. A levegő-víz hőszivattyúk cirka 3,5, míg a talajhő-víz rendszerek cirka 5 COP hatékonyságot tudnak biztosítani. Ez azt jelenti, hogy egy geotermikus rendszer az általa leadott energiának csak az 1/5 részét kapja az elektromos hálózatból, a többi a földből érkezik.

Érdemes kiemelni, hogy a hőszivattyús technológiák tudnak messze a legnagyobb hatékonysággal villamos energiából hűtési és fűtési energiát nyerni.

Kérdés, hogy mekkora költséggel jár az átállás, hogyan kalkulálhatnak a tulajdonosok? A hőszivattyús rendszerek bekerülési értéke jelentősen magasabb a gázos rendszerekénél, azonban a jelenlegi energiaárakkal számolva a megtérülési periódusuk 1-2 évre mérséklődött. Gyakorlatilag ez most 2-3 év alatt OPEX költségmegtakarításból ki lehet gazdálkodni, vagyis a meglévő rendszerek cseréjénél is 2-3 évre csökkent a beruházás megtérülése.