Európa-szerte kapkodnak a hőszivattyús rendszerek iránt, olyannyira, hogy a gyártók az ellátási láncokban kialakult nehézségek miatt nem tudják tartani a lépést a kereslettel, amelyet a korábbi fenntarthatósági irányelvek mellett, most már az orosz gázról való leszakadási törekvések is fűtenek. A hőszivattyú ugyanis nemcsak zöld megoldás, de költséghatékony fűtési alternatíva is lehet: egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén is veri a gázfűtést.

A magyar piacon is egyre népszerűbbek a prémium kategóriás termékek, amelyek helyigénye jóval kisebb, így nem kell számukra gépészeti helyiséget kialakítani a hasznos lakótér rovására.

Az Európai Unió Energy Performance of Building Directive (EPBD) klímasemlegességi javaslatai alapján 2030-ra más csak ténylegesen nulla energetikai szintű új épületeket lehetne építeni, miközben a ‘Fit for 55’ – szintén uniós – kibocsátáscsökkentési terv szerint a megújuló alapú fűtés arányának 2030-ra el kell érnie a 49%-ot.

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú az egyik legkeresettebb fűtési megoldás az építkezők és építtetők körében: a technológia nyáron a hűtést, télen pedig a fűtést is képes biztosítani, és melegvíz előállítására is alkalmas. Mivel tisztán árammal működik, egy háztartási napelemes rendszerrel kombinálva egy fenntartható, takarékos és alacsony karbonlábnyomú háztartási fűtési rendszer kialakítására alkalmas.

A gázkazán alternatívájaként pedig

A FÖLDGÁZ KIVÁLTÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT KÍNÁLJA, AMI KÜLÖNÖSEN FELÉRTÉKELI A JELENLEGI HELYZETBEN, AMIKOR AZ OROSZ GÁZIMPORT KILÁTÁSAI BIZONYTALANNÁ VÁLTAK.

Nem meglepő tehát, a földgázárak elszállása és az orosz gáztól való függetlenedési szándék miatt Európa-szerte olyan mértékben ugrott meg a hőszivattyúk iránti kereslet, hogy a kínálat alig képes tartani vele a lépést. A gyártók igyekeznek bővíteni kapacitásaikat, de az iparágat a képzett munkaerő hiánya is sújtja. Magyarországon a rendelésállomány alapján legalább 20-30%-kal nagyobb lehetett volna az értékesítési szám az elmúlt egy év alatt, ha az ellátás szűk keresztmetszetei ezt nem akadályozták volna meg.

Az előrejelzések szerint a telepített hőszivattyúk száma a következő években ezzel együtt is gyorsulva nőhet tovább, amit alátámaszt az is, hogy az Európai Bizottság orosz gázimport-függőség megszüntetését célzó terve (REPowerEU) nagy szerepet szán a hőszivattyúknak is.

Miután a hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, a maradékot pedig villamos energia biztosítja, egy egységnyi energia bevitelévelakár három-négyszer több hőenergiát is elő tud állítani. A beviteli és az előállított energia különbözete megújuló energia, így az új építésű ingatlanokra 2022 júliusától vonatkozó új hazai előírás 25%-os megújuló energia követelménye hőszivattyúval, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíthető.