2022. július elsején új korszak kezdődött. Minden új épület, amelyet ezután használatba vesznek teljesíti a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket, vagyis legalább „BB” besorolású lesz. A követelményrendszer egyik eleme, hogy az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ennek hatására a hőszivattyús fűtés iránt robbanásszerűen megnőtt az igény.
Energetikai követelmények 2022 júliustól, energetikai követelmények bővítés esetén
Energetikai követelmények 2022, használatbavételi engedély feltételei 2022
A határidő többszöri módosítása után az energetikai követelmények 2022 július 1-től változnak. A használatbavételi engedély feltételei 2022 június 30-tól szigorodnak. Ettől az időponttól a lakhatási engedélyhez az új épületeknek és a jelentős bővítéseknek, jelentős felújításoknak a BB energetikai besorolás követelményeknek kell megfelelni.
Az új épület energetikai követelmények 2022 június 30-ig a CC energetikai osztályban meghatározottak! Ebben az esetben az egyesített energetikai mutató lakóépületek esetén legfeljebb 130 kWh/m2év, megújuló energia felhasználása nem kötelező a lakhatási engedély feltételeinek teljesítéséhez!
Mikor kell a BB besorolás követelményeknek megfelelni 2022 júliusától?
- Új épület használatbavételi engedély feltételeihez tartozik
- Ahol a bővítéssel az épület alapterülete több mint 100 %-al megnő
- Amikor a határoló szerkezetet több, mint 25 %-át érinti az energetikai korszerűsítés
A BB energetikai besorolás csak akkor lehetséges, ha az ingatlan energiafelhasználása legalább 25%-a megújuló energiaforrásból származik, és az egyesített energetikai mutató lakóépületek esetén legfeljebb 100 kWh/m2év. A megújuló energia felhasználás kiváltható az energetikai mutató kisebb mint 76 %-os értékével is!
Az új építésű ház energetikai követelmények, és az energetikai követelmények jelentős bővítés esetén egyaránt a BB besorolást elérését jelentik. Ehhez vagy a 25 % megújuló energiát kell felhasználni, vagy az összesített energetikai jellemző százalékos értéke kisebb mint 76 % lehet.
A BB energetikai besorolás mikor nem tartozik a lakhatási engedély feltételeihez 2022 június 30-tól sem?
- Ahol a bővítéssel az épület hasznos alapterülete kevesebb mint kétszer akkora lesz, mint korábban volt
- A földszintes épület pincefödém vagy padlásfödém utólagos hőszigetelése. Ha más korszerűsítés nem történik az épületen
- Amennyiben a határoló szerkezetek kevesebb, mint 25%-át érintő az energetikai korszerűsítés
A fenti három esetben a költségoptimalizált követelmények csak a bővítéssel, felújítással érintett szerkezeteket érintik. Nem szükséges az fogyasztás egy részét megújuló energiaforrásból fedezni. A felújítással érintett szerkezeteknek meg kell felelniük az eddigi energetikai előírásoknak, ami már 2018 óta érvényben van. Az épületenergiai követelmények hőszigetelés vastagságait energetikai számítással lehet meghatározni.
Meglévő ingatlanokra nem vonatkoznak semmilyen kötelezően elérendő energetikai követelmények 2022-től sem!
Hőszivattyú: helyesen megválasztott paraméterek
A hőszivattyú megfelelő kiválasztásához alapfeltétel több más szempont mellett, hogy ismerjük az épület precízen kiszámolt hőszükségletét és a hőleadó rendszer által megkívánt névleges előremenő vízhőmérsékletet. A hőszivattyús rendszernél mindig a lehető legalacsonyabbra kell választani az előremenő víz hőmérsékletét. Ennek figyelembevételével felületfűtésnél – amelyek közül legelterjedtebb a padlófűtés – maximum 40°C-os vizet keringtetünk, míg fan coilnál 40-55°C, illetve növelt felületű radiátor esetén 45-60°C az előremenő víz hőmérséklete. A hőleadó megválasztása és pontos méretezése jelentősen befolyásolja a fűtési rendszer energiahatékonyságát, mert a levegő-víz hőszivattyú éves energiafogyasztása akár 10-30%-kal is megnőhet.
Konkrét példaként egy 10 kW-os levegő-víz hőszivattyú 35°C-os fűtővíz előállítása esetén 3875 kWh-t elektromos energiát fogyaszt éves szinten és a legmagasabb A+++, addig ugyanez a berendezés 55°C-os fűtővíznél 5083 kWh-t igényel és A++ besorolású. Önmagában már ez indokolja, hogy a lehető legalacsonyabb fűtővíz-hőmérséklettel működjenek a hőleadók és ne legyen a rendszerben feleslegesen beépített hőcserélő.
Megfelelően méretezett csőhálózat
A hőszivattyúgyártók a műszaki adatok közt megadják a minimum és maximum térfogatáramot, amely garantálja, hogy 4-8°C közötti lesz az előremenő és visszatérő fűtővíz hőmérsékletkülönbsége. Nagy valószínűséggel rossz rendszert és elégtelen fűtést eredményez, ha tervek nélkül, a fűtésszerelő a saját tapasztalata vagy „ökölszabályok” alapján szereli a csőhálózatot. Az alulméretezett csőhálózat az egyik leggyakoribb hiba, ami rontja a hőszivattyú energiahatékonyságát. Ha a kivitelező, korábbi tapasztalata alapján, pl. gázkazánra csatlakozó hagyományos fűtési rendszer csődimenzióit veszi alapul, a hőszivattyús rendszerben ez elégtelen vízáramot eredményez vagy többszörös szivattyúzási energiát igényel.
Mivel számos különböző anyagú és falvastagságú cső áll a kivitelezők rendelkezésére, minden esetben ellenőrizni kell, hogy a belső csőátmérő megfelelő-e a tervezett térfogatáramhoz. Különösen a vastag falú csöveknél kell erre figyelni, mint pl. a műanyag csövek. A hagyományos fűtési rendszerek esetén járatos csőátmérők nem felelnek meg a hőszivattyúnál szükséges háromszoros, négyszeres vízáramhoz. Ha 10 kW fűtőteljesítmény továbbításához gázkazán esetén, ahol a fűtővíz Δt=20 °C elég a 15 mm átmérőjű rézcső, hőszivattyúknál (Δt=5 °C) már minimum 28×1,5 mm-es (de inkább 35×1,5 mm-es) szükséges. Ha egy rendszer két-három mérettel kisebb csővel van szerelve, mint szükséges, akkor a hidraulikai ellenállása olyan mértékben fog növekedni, amit a beépített szivattyú nem tud biztosítani.
A hőszivattyú és a hőleadó rendszer térfogatáram igényének összehangolása
A hőszivattyús rendszereknél a hidraulikai interaktivitásra fokozottan figyelni kell. A hőtermelőnek és a hőleadóknak a legtöbb esetben eltérő a vízáramigénye, ezért az egységeket össze kell hangolni teljesítmény- és nyomásviszony-oldalról is, hogy ne csak a névleges méretezési hőmérsékleten, hanem egész évben megfelelően működjön a rendszer. A hőtermelő- és a fogyasztóoldal között el kell kerülni a hidraulikai interaktivitást.
Többféle megoldást alkalmazhatunk, mint bypass ág beépítését, az osztó és gyűjtő összekötését vagy hidraulikus váltót. A legtöbb esetben a hidraulikus váltó a legjobb megoldás, mert a primer és szekunder oldali hidraulikai egyensúly megváltozásakor a hőleadóknál a legkisebb mértékű hőteljesítményprobléma így lép fel.
Legtöbb esetben hidraulikus váltóként kis átmérőjű, négycsonkos, szigetelt puffertartályt alkalmazunk, amely a hőszivattyú működéséhez szükséges vízmennyiséget is biztosítja. Ha álló puffertartályt választunk, ne legyen alacsony, tömzsi, hanem nyúlánk, magas, hogy a primer- és szekunderköri átjárást rövidzárak nélkül, könnyen biztosítsa. A fűtési rendszerben előfordulhatnak rejtélyes hibák, amit akár a szeparátorként beépített négycsonkos puffertartály is okozhat. Részterheléses fűtési időszakban, amikor a helyiségek kis része kér fűtést és lezárnak a zónaszelepek, a hőleadó oldali térfogatáram-igény minimálisra csökkenhet. Egy túl nagy átmérőjű tartály esetén a primer és a szekunder kör is rövidre záródhat, előfordult már nem egyszer, hogy a hőszivattyú emiatt igen gyakran, és csak rövid időszakokra kapcsol be, míg a szekunder oldalon a fogyasztók nem jutnak megfelelő hőmérsékletű fűtővízhez.
A hidraulikus váltók klasszikus kialakításánál az egymással szemben levő csőcsonkok 3d (3× csatlakozó csőátmérő) eltolással vannak kialakítva, hogy az áramlási kép a legmegfelelőbb legyen. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy bár a kereskedelemben raktárról beszerezhető kis átmérőjű négycsonkos puffertartályok csőcsatlakozásai pont szemben vannak, de megfelelnek pufferként és hidraulikus szeparátorként is a legtöbb hőszivattyús rendszerben.
Kiterjedt több fűtési körös hőleadó rendszernél valószínű, hogy változó térfogatáramú hálózatunk lesz. Igénytől függően egyes körök nyitnak, mások zárnak, ezért a megfelelő működést a nyomáskülönbség állandó értéken tartásával oldhatjuk meg. Ezt nem bízhatjuk csak az elektronikus szivattyúra, el kell kerülni a szabályozott egységek „belengését”. Hiába van hőtermelőként egy prémium minőségű japán hőszivattyú a primer oldalon beépítve, ha egy rosszul átgondolt és kivitelezett fogyasztóoldal elégtelen komfortot okoz a helyiségekben.
Hőleadók kiválasztása
Padlófűtés esetén gyakori hiba, hogy a túl sűrűn, pl. 10 cm csőtávolsággal szerelt fűtőkör indokolatlanul magas vízhőfokkal párosulva túlfűti a járófelületet. Sok esetben 28-29°C-nál is magasabb lesz a felületi hőmérséklet, ami már kellemetlen érzést és egészségügyi problémákat okozhat. A tervező által méretezett fűtőkörök pontos kivitelezése segít kiküszöbölni ezt a hibát is.
Ha nem tudjuk elkerülni a radiátor beépítését, figyeljünk rá, hogy növelt felületűt válasszunk. A radiátorok névleges fűtőteljesítménye 90/70°C vagy 75/65°C fűtővízre vonatkozik. Hőszivattyús fűtésnél a 45/40°C vízhőfok az ideális, jellemzően itt a névleges teljesítményük 30-40%-át adják le a radiátorok. Hiába van jól kiválasztva a hőszivattyú, ha a hőleadó rendszer nem tudja eljuttatni a hőenergiát a helyiségekbe.
forrás: https://www.e-gepesz.hu/cikkek/18673-levego-viz-hoszivattyu-mindig-energiahatekony-a-rendszer
KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT MÁR MOST!
Kérje árajánlatunkat az info@okoshoszivattyu.hu e-mail címen! Vagy kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal a +36-30-216-2006-es telefonszámon.