Mind a napjainkban különösen aktuálissá vált részben vagy egészben célzott gázenergia- piaci függetlenedés, mind pedig a takarékosság, a klímaváltozás elleni harc szempontjából fontos tényező a háztartások energia-felhasználásának kérdése, amelyben hatalmas potenciál van Európa-szerte, így hazánkban is. Ebben ráadásul kulcsszerepe van a háztartások fűtésének, hiszen míg a világítás, a háztartási nagygépek működtetése sokat lépett előre az elmúlt évtizedekben, ráadásul az áram forrása egyre inkább lehet fenntartható, addig a fűtést tekintve nem történt ilyen mértékű előrelépés.

MÁRPEDIG A FŰTÉS TESZI KI EGY HÁZTARTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK NAGY RÉSZÉT.

Van benne lehetőség

A Magyar Energiahatékonysági Intézet adatai szerint korszerűsítéssel akár 20-40 százalékkal is csökkenthető lenne az ingatlanok energiafelhasználása. A hazai fűtési rendszerek átalakításában éppen ezért jelentős energia-megtakarítási tartalék van még.

AZ EGYIK LEGKORSZERŰBB FŰTÉSI RENDSZER A HŐSZIVATTYÚ, AMELY JÓL KIEGÉSZÍTHETI, VAGY AKÁR TELJES MÉRTÉKBEN KIVÁLTHATJA A MEGLÉVŐ FŰTÉSI RENDSZEREKET.

A hőszivattyús megoldások azért is előnyösek, mert tisztán árammal működnek, így az egyre inkább elterjedő háztartási napelemes rendszerekkel kombinálva összességében egy nagymértékben fenntartható, kifejezetten takarékos és ennek következtében alacsony karbonlábnyomú háztartási fűtési módszer terjedhet el – közölte a Portfolio-val a fűtőkészülékek tervezésében és gyártásában meghatározó piaci szereplőnek számító cég.

Nincs sok megkötés

Fontos, hogy a hőszivattyús rendszerek kialakítása meglehetősen széleskörű lehet. Régi házak felújítása esetén, lakások, társasházak, de akár közintézmények esetén is szóba jöhet, ahogy ipari felhasználásokra is alkalmas. Összességében elmondható, hogy minden fűtés, hűtés és melegvíz felhasználásra szoruló épület esetében alkalmazható megoldásról van szó.

TOVÁBBI ELŐNY AZ IS, HOGY A GÁZKAZÁNOKKAL ELLENTÉTBEN NEM ENGEDÉLYKÖTELES A RENDSZER KIÉPÍTÉSE, UGYANAKKOR A TERVEZÉS NEM KIKERÜLHETŐ.

A kereskedelemben különféle típusú hőszivattyúk vannak, így például talajszondás, talajkorrektoros megoldás is fellelhető, ám a legelterjedtebb, leggyakrabban alkalmazott a levegős hőszivattyú. Népszerűségének oka alapvetően az, hogy egyszerre kedvező ár-érték arányú a kezdeti beruházási költségeket és a fenntartási kiadások tekintve egyaránt. Emellett kifejezetten környezetbarát választásnak is minősül.

—-

A CIKK TOVÁBBI RÉSZE MEGTEKINTHETŐ A PORTFOLIO.HU-n.

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220511/mennyit-sporolhatunk-a-hoszivattyuval-mire-figyeljen-aki-most-cserelne-futesi-rendszert-543355
Fotó: Getty Images, Immergas

“Beláthatatlan következményekkel járna, ha hirtelen leállna az orosz gázszállítás”

– mondta Szemán Róbert épületgépész-mérnök, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika szaklap főszerkesztője, akit azután kerestünk meg, hogy a Gazprom felfüggesztette a Bulgária és Lengyelország felé irányuló gázszállításait a rubelben történő kifizetések elmaradása miatt. Bár Magyarország továbbra is az elvárt módon fizet az orosz gázért, ezért a kormány nem számít hasonló lépésre, és belátható időn belül egyébként is lehetetlennek tartja az orosz energiafüggőségtől való szabadulást, a szakember kijelentése azért is indokolt, mert az alternatív gázbeszerzés nem megoldott.

A magyarországi gáztartalék jelenleg európai viszonylatban is rendkívül alacsony. A kereskedelmi tárolóink május 1-jei adatok szerint csupán 9,29 százalékos töltöttségi szinten állnak, a szőregi stratégiai készletnek pedig több mint a harmada elfogyott a télen úgy, hogy nem tapasztaltunk ellátási zavart. Az együttes töltöttség a tárolói kapacitások mintegy 20 százalékát teszi ki. Mennyiségét tekintve körülbelül 1,3 milliárd köbméter letárolt földgázunk van, miközben egy évben elfogyasztunk 9 milliárd köbmétert. Ha tehát elzárják az oroszok a gázcsapot, nem sok időnk lesz átváltani valamiféle alternatív megoldásra, amellyel tudunk fűteni, főzni, meleg vizet előállítani.

Fenekestül fordulna fel az életünk gáz nélkül

Ráadásul ha nem lesz gáz, akkor jó eséllyel nem lesz áram sem – hívta fel a figyelmet Szemán Róbert. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy ha nincs gáz, akkor álljunk át valamilyen elektromos megoldásra, vegyük elő a villanyradiátort, rezsót, ha nincs, vegyük meg, dugjuk be a konnektorba, és probléma megoldva. Azonban ha mindenki így tesz, akkor annyira megemelkedhet ugrásszerűen az áramfogyasztás, hogy nagy valószínűséggel összeomlik a villamosenergia-szolgáltatás, mert a trafóhálózat és a kábelrendszer feltehetőleg nem bírná a terhelést. És ha nem lesz áram sem, akkor nemcsak fűtés nem lesz, hanem semmi más nem fog működni, amihez konnektor kell.

Innen nézve tehát önámítás azt hinni, hogyha most veszünk néhány villanyradiátort, vagy telepítünk egy elektromos fűtési rendszert, akkor megmenekültünk, ha nem lesz gáz.

Ha hirtelen kell lépni

Azonnali megoldásként családi házakban szóba jöhet a szilárd tüzelés, ha van kémény: kályhát lehet beállítani, szénnel vagy fával tüzelni. A szilárd tüzelésű kazán viszont csak akkor működhet, ha régi típusú, gravitációs elvű. Amelyiknél keringető szivattyú is kell, annak üzemeléséhez ugyanis áram szükséges – igaz, szünetmentes tápegységgel az átmeneti áramkiadás áthidalható. Ha pedig a környezet megóvására is gondolunk, akkor választhatjuk az automatikus adagolású pelletkályhát.

A kisebb, 10–15 lakásos társasházaknál, ahol központi vagy egyedi gázkazán van, a lakásonkénti elektromos fűtés jöhet szóba – persze itt is esélyes, hogyha mindenki átáll a villanyfűtésre, azt nem fogják bírni a vezetékek, az utcai trafó, így nem lesz áram, vagyis fűtés sem. Ha van kémény, be lehet kötni szilárd tüzelőanyagos kályhát.

A távfűtéses lakások jellemzően gázturbinás erőművekből kapják a meleget – a legnehezebb helyzetben ezek a családok lehetnek gázleállás esetén. Ha elektromos fűtésre váltanak, azt nem fogja bírni a rendszer, kémény pedig nincs náluk. Marad a falon kidugott kályhacső, már ha van kályha és fűtőanyag, mert jelenleg arra sem vagyunk berendezkedve, hogy mindenki szilárd tüzelőanyaggal fűtsön.

Itt az ideje előre menekülni: itt a Hőszivattyú

Végigvettük azt is, mit tehet, aki elgondolkodik a fentieken, és úgy dönt, függetleníti magát a gázszolgáltatástól. Akik családi házban laknak, azok könnyebb helyzetben vannak a szakértő szerint. A gázfűtés kiváltására vagy új ház építése kapcsán leginkább a hőszivattyút javasolja. Ez nem olcsó beruházás – a családi házaknál leginkább használt levegős hőszivattyúból egy középkategóriás berendezés 1,7-1,8 millió forintba kerülhet, a komplett rendszer kiépítése pedig úgy 2,5-3 millió forintba. Tapasztalata szerint sokan gondolkodnak mostanában ezen. Azt azért tudni kell, hogy ez mínusz 5 fokig jól használható, mínusz 10 foknál már kompromisszumos a működése – ez azt jelenti, hogy a meleget akkor is biztosítja, ha kint nagyon hideg van, viszont az áramfogyasztása megemelkedik.  Szerencsére mínusz 15 fok vagy annál hidegebb ritkán van tartósan Magyarországon.

Energiatakarékos családi házaknál jó megoldás a hőszivattyú – főleg napelemmel együtt, ami szintén 2 millió forint körüli beruházás. Ha az áramhálózattól is függetlenítené magát a család, az is megoldható, a napelemhez kapcsolt akkumulátor létesítésével, amihez most támogatás is elérhető. Ahol a szigetelés nem jó, nem zárnak jól a nyílászárók, ott ezt a problémát célszerű először orvosolni, vagy a fűtéskorszerűsítéssel együtt a szigetelést, a napelem-telepítést is meglépni.

Persze, ha sokan kezdenek most bele egyszerre ilyen beruházásokba, az is problémás lehet, ugyanis a napelemeknek és tartozékainak gyártása, valamint a szakembergárdája is korlátos. Ráadásul egy ekkora beruházás nem valósítható meg egyik napról a másikra, hónapok kellhetnek hozzá.

Ne a hirdetések alapján döntsünk

A neten kínálnak még számos elektronikus fűtési megoldást, például infrapanelt vagy elektromos kazánt is. A szakértő szerint ezek egy-egy helyre megoldást jelenthetnek, de országosan nem, mert nagyon rossz hatásfokúak összevetve például a hőszivattyúkkal. Feltételezve, hogy lesz áram, még a hűtő-fűtő klímákat érdemes szerinte megfontolni – mínusz 10 fokig megoldást jelentenek. Ami még fontos, hogy a hőszivattyú vagy a hőszivattyús klíma jóval kevesebbet fogyaszt, mint egy infrapanel vagy egy elektromos kazán. Utóbbiakat a hálózat túlzott leterhelése miatt a szakértő be is tiltatná. Ha csak a beruházási költségeket nézzük, a hűtő-fűtő klíma lehet a legolcsóbb megoldás, aztán az elektromos kazán, majd az infrapanel és a hőszivattyú. Arra számíthatunk még, hogy a nem megújuló elektromos megoldásokkal (infrapanel, fűtőkábel, elektromos kazán) drágább lesz a fűtés, mint a gázzal, a megújulókkal (hőszivattyú, hőszivattyús klíma) viszont akár olcsóbb is lehet. Szerinte a napelem akkumulátorral, hőszivattyús klímával jelenti a jövőt, fontos, hogy minél többen tudjunk megújuló energiát termelni, használni.

Szemán Róbert óva int attól, hogy marketingszövegek alapján döntsünk. Helyette azt javasolja, ha leválnánk a gázról, mindenképpen kérjük ki energetikai vagy épületgépész szakember véleményét, tanácsát, mielőtt döntenénk, vagy bármit is vásárolnánk. Minden ingatlan más, így az is eltérő, hogy milyen alternatív fűtési mód lehet ideális. Épületgépész-mérnökként egy igényes, kiváló energetikai besorolású új házban úgy tervezné meg ma az energetikai ellátást, hogy nemcsak napelemet és hőszivattyút javasolna, hanem egy korszerű levegős kandallót is, amivel akkor is ki lehet fűteni az egész házat, ha nincs sem áram, sem gáz.

Forrás: https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/03/orosz-ukran-haboru-gaz-gazellatas-futes-hogyan-potolhato-foldgaz/

A kutatás a Greenpeace megbízásából készült. A környezetvédelmi szervezet egyrészt arra volt kíváncsi, hogy Magyarország energiaellátását az emberek véleménye szerint milyen energiaforrásokra kellene alapozni. Itt elsöprőnek bizonyult a megújuló energiaforrások támogatottsága, a válaszadók négyötöde (80%) fontos szerepet szánna nekik az ország energiamixében. A választható opciók között szerepelt még a földgáz (41%), a nukleáris energia (36%), az olaj (20%) és a szén (12%), de ezen energiahordozók egyike sem szerzett többséget.

Az energiaforrásokra vonatkozó kérdés mellett négy állításról kellett véleményt formálniuk a válaszadóknak a közvélemény-kutatásban. Ez alapján a magyarok többsége egyetért azzal, hogy

• Magyarországnak nem szabad függenie más országoktól az energiaigénye miatt, hanem itthon kell megtermelnünk a számunkra szükséges energiát;
• csökkenteni kell Magyarország függését az orosz gáztól;
• a kormánynak elsősorban a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia az energetikai fejlesztések során;
• illetve az államnak aktívan kellene támogatnia az energiahatékonysági és -takarékossági beruházásokat.

A Greenpeace szerint az eredmények ismeretében a legfőbb tanulság az, hogy „a magyarok elsöprő többsége energiafüggetlenséget szeretne, és úgy gondolja, hogy a megújulóknak és az energiahatékonyságnak kulcsszerepet kell játszania Magyarország energiaellátásában”.

Forrás: https://telex.hu/belfold/2022/04/20/greenpeace-kozvelemenykutatas-energiafuggoseg-haboru-magyarorszag

A hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja.

Ha ezt leegyszerűsítjük, akkor elmondható, hogy egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több hőenergiát is elő tud állítani. A beviteli energia és előállított energia különbözetét megújuló energiának kell tekinteni. Ezért is lehet új építések esetén a 25%-os újuló energia követelményt hőszivattyúval könnyen, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíteni.

Hogy működik? Honnan nyeri a hőt?

A szövetség szerint, ha van hűtőnk, fagyasztónk, mosógépünk vagy mosogatógépünk, akkor már van legalább egy olyan háztartási eszközünk, mely a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia bevitelével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben – a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyúk csak meleg víz előállítására szolgálnak. Valójában a hőszivattyú-ciklus teljesen visszafordítható, és egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron hűtést. Mivel a talaj és a külső levegő mindig tartalmaz hőt, a hőszivattyú még a leghidegebb napokban is képes fűtést biztosítani, meleg vizet előállítani. A hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt több előfeltételt érdemes megvizsgálni.

Mit, hol érdemes alkalmazni?

A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk; ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.

Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Telepíthetjük egy régi parasztházba is?

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy régi kertes- vagy parasztház esetében mit érdemes kiépíteni és mirét. A szakemberek szerint, ha a felhasználó a fűtést és a hűtést a legolcsóbb megoldással szeretné kivitelezni, akkor több opció is felmerülhet.

Aki klímával való fűtésen gondolkodik, annak érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével, hiszen egy berendezés nagy eltérést mutathat -10°C vagy -20°C külső hőmérséklet esetén. Ahogy a külső hőmérséklet esik, egy készülék fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet. Azaz nem csak az fontos, hogy a berendezéssel milyen alsó hőmérsékleti határig lehet fűteni, hanem az is, hogy alacsony külső hőmérsékletek mellett mekkora fűtési teljesítmény leadására képes. Aki hidegebb országrészen lakik, annak célszerű olyan berendezést választania, ami névleges kapacitását tartósan, akár -15°C mellett is képes megtartani.

A komplett, mindenre kiterjedő megoldás egy hőszivattyús rendszer telepítése lehet, amellyel a hűtés-fűtés és melegvíz-készítés is biztosított.

Amennyiben hőszivattyút szeretnénk alkalmazni hőtermelőként, mindenképpen javasoljuk, hogy felületfűtést/hűtést (padló, fal mennyezet) válasszunk hőleadóként, hogy a hőszivattyúnkat gazdaságosan tudjuk üzemeltetni. A hőszivattyú üzemeltetési költségét akkor tudjuk alacsonyan tartani, ha a fűtővíz hőmérséklete alacsony, a hűtővíz hőmérséklete pedig magas. Az sem elhanyagolható dolog, hogy ebben az esetben a hűtési funkcióját is ki tudjuk használni a berendezésünknek. Szóba jöhet hőleadóként fan-coil is, de ennek a berendezésnek a lakossági felhasználásan nagyon ritka.

A levegő-víz hőszivattyús rendszerek bekerülési költsége kb. 1,2 millió forinttól indul. A hőszivattyú előnye, hogy magas komfortot biztosít és alacsony költségszinten üzemeltethető, ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá. Így nemcsak a kémény kivitelezése, karbantartása, hanem egy plusz közmű kiépítése is megspórolható. A hőszivattyút ugyanúgy elég évente egyszer karbantartani, mint egy gázkazánt, és ennek költsége sem kiugró, mintegy 25 ezer forintos díjjal tervezhető.

Alkalmazható most épülő családi házaknál is?

Természetesen alkalmazható. Amennyiben a megfelelő hőleadóval együtt alkalmazzuk, nagyon gazdaságos fűtési rendszert tudhatunk magunkénak. A szakemberek azt javasolják, hogy terveztessük meg a fűtési rendszerünket, mert az üzemeltetési költségünket akkor tudjuk alacsonyan tartani, ha egy szakember, az épület adottságait figyelembevéve választja meg számunkra a megfelelő hőleadót és az fűtővíz hőmérsékletét.

Az üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen

Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása. Összehasonlításképpen, míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 38 forintra nő. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre, 100 kWh/m2a összesített energetikai jellemző és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül.

Hogy, mennyiből valósítható meg egy családi ház hőszivattyús fűtése? Ezt nehéz megmondani, hiszen rengeteg dolog függvénye. Függ attól, hogy meglévő vagy most épülő épületről beszélünk, függ az ingatlanunk méretétől, hiszen kisebb épülethez felesleges nagyobb teljesítményű hőszivattyút beépíteni. Így erre a kérdésre nem lehet ilyen egyszerűen válaszolni, de nagyságredi becsléseket korábbai válaszokban talál. Jó hír viszont, hogy igénybe vehető a kiépítésre lakásfelújítási támogatás.

Mennyi idő alatt, illetve hogyan térül meg a leggyorsabban?

A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, széndioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.

Egy vizes rendszerű hőszivattyú beépítése a felhasználók számára további előnyöket jelenthet a jövőben. A villamoshálózat a csúcs- illetve völgyidőszak jelentősen eltérő fogyasztási értékének, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása következtében jelentős terhelésingadozásnak van kitéve. A hálózat részéről ez magasabb karbantartási, bővítési költséggel jár. A jövőben ezt a terheléskülönbséget csökkenteni lehet azzal, ha a hőszivattyú völgyidőszakban végzi el az otthon felfűtését, hűtését vagy a használati meleg víz elkészítését, míg csúcsidőszakban lekapcsol. Ez okos mérők beiktatásával az áramszolgáltató jelzése alapján történhet, cserébe a felhasználó számára további árkedvezményt is biztosíthat. Ennek a megoldásnak Magyarországon jelenleg még nincs kiépített rendszere, üzleti modellje, de az európai minták alapján néhány éven belül akár tömegével elterjedhet.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2021/05/13/ints-bucsut-a-hatalmas-futesszamlanak-ezzel-a-rendszerrel-egy-vagyont-sporolhatsz

Az Oilon Home alacsony üzemeltetési költségű fűtési megoldásokat kínál otthoni és ipari felhasználásra. Célunk, hogy minden ügyfél számára a legmegfelelőbb és legnagyobb kényelmet nyújtó környezetbarát és fenntartható fűtési megoldást kínálhassuk.

A geotermikus hőszivattyúk által hasznosított talajhő megbízható hőforrás, mindaddig elérhető, amíg a Földre érkező napsugarakat a természetes közeg, a talaj, a kőzet és a talajvíz képes tárolni. A talaj hőforrás így megbízható, gazdaságos és alacsony üzemeltetési költségű fűtési, hűtési megoldást kínál.

Az Oilon Geopro geotermikus hőszivattyúk ezen előnyök mellett egyesítik a modern kialakítást, a gondtalan, kényelmes használatot, valamint a magas fokú megbízhatóságot. Termékportfóliónk különböző igények számára is megoldást kínál. A technológia adta lehetőségek könnyen felhasználhatók új építésű vagy felújításra kerülő családi otthonokban, vagy társasházakban. Az Oilon geotermikus hőszivattyúi képesek ellátni nagyobb épületek fűtését is, lehetnek azok ipari épületek, iskolák, közintézmények.

A szinte minden térre kiterjedő fejlődés az ember egyik legfontosabb adottsága, aminek köszönhetően temérdek olyan berendezés lát napvilágot, ami nem csak az emberiségnek segíthet, hanem a környezetnek is.

Az energiaforrások felhasználását, kiaknázását tekintve értelemszerűen központi szerep jut az ipari forradalomnak, ami mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától, illetve ez hozzájárult a különféle, hasznosabbnál hasznosabb berendezések, járművek feltalálásához. Régebben még, és sajnos sok esetben még ma is, az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Sajnos mára már az emberiség rájött, hogy ezeknek a tartalékai nem kimeríthetetlenek és a kitermelésük is egyre költségesebbé válik, arról nem is beszélve, hogy növekvő felhasználásuk hátrányokat is hozott. A környezetünk alig kétszáz év fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás után már mutatja azokat a jeleket, amelyek alig pár évszázad múlva roppant károsak és veszélyesek lehetnek az emberiségre nézve.

Talán pontosan ezen ok miatt válik egyre sürgetőbbé az olyan berendezések feltalálása, alkalmazása és térnyerése, amelyek mindenképp segíthetnek megoldani az energiakérdést és emellett segítik a természet zöld jellegének a megtartását. Abszolút nem vitás, hogy amíg az atomenergia felhasználásának tökéletes biztonságát nem sikerül megoldani, addig a növekvő áramigény előállítása főként csak fosszilis energiahordozókkal, szénnel, olajjal, gázzal történhet. Azonban az energia felét olyan célra hasznosítjuk, ahol nem szükséges az extrém magas hőmérséklet. Ilyen a fűtés, vízmelegítés, sok vegyi folyamat. Ezeket már bevált alacsony hőfokú energiát előállító készülékekkel meg lehet oldani. A Nap, a földhő az emberiség energia-igényének többszörösét ajándékozza. Több ilyen forog a köztudatban: vízi, szél és ár-apály erőművek, fatüzelés, napenergia, biogáz, biodízel. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a hőszivattyú. A fejlett országokban óriási kultúrája van a hőszivattyús hőtermelésnek, pl. a nálunk hidegebb klímájú Svájcban 2000-ben 53000 hőszivattyú 1000 MW teljesítménnyel működött. Nálunk viszont hiányzik a tájékoztatás ennek a fűtőgépnek az előnyeiről.

Ezen tulajdonságok miatt mindenképp érdemes megismerkedni a hőszivattyúkkal, és leginkább a két legismertebb fajtával, a levegő és geotermikus hőszivattyú modellekkel. Először is nem árt tisztázni, hogy mit is jelent egy ilyen eszköz. Nos, a ez a berendezés nem különbözik egy háztartási hűtőszekrénytől. A hűtőszekrény a belehelyezett ételt lehűti, vagyis kivonja a hőtartalmát, és azt a hátán vagy alján lévő hőcserélő segítségével kisugározza a környezetbe. A hőszivattyú ugyanezzel a szerkezettel ezt fordítva csinálja. A környezetet hűti le, a kinyert energiával pedig fűteni, melegíteni lehet.

A hőszivattyú elméletét 1780 körül Carnot dolgozta ki a Carnot-körfolyamat megfordíthatóságával. Míg a hőből munkát csak veszteségek árán lehet termelni (ebből ered a másodfokú perpetuum mobile kizárása), addig a munka hővé könnyen, veszteségek nélkül alakítható. Csak megfelelő technika kell hozzá. Temérdek típusú vásárolható meg manapság, és talán nem hibás az a kijelentés, hogy a levegő és geotermikus az, amelyik a leginkább elterjedtebbnek mondható.

Nem csak Európa temérdek nyugati országában és a többi fejlett kontinens államában bizonyul közkedveltnek a levegő hőszivattyú, hanem Magyarországon is. Számtalan teszt, kutatás és felhasználó is rámutatott már arra, hogy a levegő hőszivattyúval történő lakásfűtés gazdaságossága igenis biztosított, ugyanis a speciális hőszivattyús áramtarifa alkalmazásával akár -15 fokos külső hőmérsékletnél is alacsonyabb költségek jönnek ki, mint gázfűtés esetén. A hőszivattyú optimális méretezésénél viszont kicsit másképpen kell gondolkozni, mint egy hagyományos kazánnál. Annak érdekében, hogy minden remekül működjön, több éven keresztül, nagy hangsúlyt kell fektetni a méretezésre. A siker érdekében a felhasználó és a tervező közösen kell részt vegyen. Ez azért van, mert nem létezik ugyanis egyetlen, jól kiszámolható, optimális méretezés, hanem közösen kell keresni a felhasználó számára elfogadható kompromisszumot.

Nem szabad megfeledkezni az elsődleges számításokról sem, amik megadják, hogy mire is lehet számítani. Ha egy adott épület fűtéséhez elengedhetetlen teljesítmény a külső hőmérséklet függvényében lesz ábrázolva, akkor nagyjából egy ferde vonal lesz az eredmény. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet csökkenésével a fűtési igény növekszik. Ha ugyanezen a grafikonon a hőszivattyú teljesítménye kerül ábrázolásra a a külső hőmérséklet függvényében, akkor egy ellentétesen lejtő vonal lesz a végeredmény, ami arra utal, hogy a hőmérséklet csökkenésével a hőszivattyú leadott teljesítménye is csökken. Ahol a két egyenes metszi egymást, ott van a hőszivattyús fűtés határa, annál alacsonyabb hőmérsékleten már a készülék nem képes az épület hőigényét fedezni.

A levegő hőszivattyú legfőbb előnyei közé sorolható a tény, hogy -14 °C-os külső hőmérsékleten is önállóan képes fedezni az épület hőigényét. Természetesen tudni kell, hogy Magyarországon az épp ennyire alacsony hőmérséklet nagyon ritka. Épp ezért is állítják a szakemberek, hogy az ennél enyhébb időszakokban a nagy teljesítményű hőszivattyú meglehetősen túlméretezett. Akár 2-300 ezer forinttal is többe kerül, mint egy kisebb teljesítményű, ráadásul a folyamatos leszabályozás, ki-be kapcsolgatás rontja a hatásfokát és rövidíti az élettartamát. Milyen fajtát érdemes hát venni? A választásnál rengeteg mindent figyelembe kell venni. A mérlegelendő szempont tehát az, hogy egy évben milyen hosszú az az időszak, amikor kiegészítő fűtésre van szükség a hőszivattyú mellett, illetve milyen energiaforrásokból lehet garantálni a ezt a hőigényt. A tapasztalatok szerint a szélsőségesen hideg időszak valóban nem több néhány hétnél, emiatt nem biztos, hogy indokolt a kétszer nagyobb teljesítményű hőszivattyú beépítése. Különösen akkor nem, ha kiegészítő fűtési lehetőség rendelkezésre áll, mert a régi gázkazán még adva van, vagy cserépkályha, kandalló van az épületben, ami,ha némi kényelmetlenséget jelent is ugyan, bevethető a szükséges időszakokban. Sőt, ha sem gáz, sem fatüzelési lehetőség nincs, akkor szóba jöhet az elektromos kiegészítő fűtés is, ami ugyan önmagában nem tudna versenyképes lenni, de éves viszonylatban már elviselhető többletköltséget jelent csak.

Ezen kívül nem lehet megfeledkezni a geotermikus hőszivattyúról sem. Ez is, akárcsak a levegő típus, olyan fűtési/hűtési rendszer, amely a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. Ez nyilván függ a beállítástól is. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik, tehát a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.

Forrás: https://alternativenergia.hu/a-jovo-berendezesei-levego-es-geotermikus-hoszivattyu/78781

A MAVIR által idézett szakértői várakozások alapján a lakossági szektorban a fűtési és a hűtési feladatokat is ellátó levegő–víz technológiai hőszivattyús rendszerek széles körű elterjedése várható.

A hőszivattyúk száma megduplázódott, azon belül a klímáké több mint 70 százalékkal nőtt itthon 2020-ban, a következő években pedig folytatódhat a lendületes bővülés.

A háztartási méretű naperőművek és az elektromos autók mellett a villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének alakulását egyik leginkább befolyásoló technológia a fűtési és hűtési célra telepített hőszivattyúk.

A hőszivattyúk rendkívül hatékony, energiatakarékos és környezetbarát fűtési, valamint hűtési megoldást kínálnak, erre tekintettel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint is fontos szerepük lehet a 2050-es klímasemlegesség elérésében a fosszilis fűtési megoldások kiváltásával.

Ezzel együtt tömeges terjedésük jelentősen növeli a magyarországi áramfogyasztást is, mivel azonban úgynevezett átmenetrendezhető berendezésekről van szó, használatuk a villamosenergia-rendszer csúcsterhelési időszakaiból (ami különösen a késő délutáni-esti órákat jelenti) az úgynevezett völgyidőszakokba is átidőzíthető, ami javíthatja az egész rendszer rugalmasságát. E cél érdekében az áramszolgáltatóknál több, az alap díjszabásnál kedvezőbb, kifejezetten a hőszivattyúk használatához tervezett tarifa is elérhető, és ahogy számuk növekszik, ez a kedvező, a terhelési görbét kisimító hatásuk is mindinkább érvényesülhet majd.

Gombamód terjednek

Nagyrészt az új ingatlanokra vonatkozó szigorúbb építési szabályok hatására a hőszivattyús technológiájú fűtési/hűtési rendszerek gombamód terjednek, különösen Pest megyében, illetve Budapesten – derül ki a MAVIR hálózatfejlesztési terveiből. A folyamatot elsősorban a 2010/31/EU irányelv hazai jogrendbe történt átültetése hajtja (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), mely szerint 2022. június 30-át követően új építésű lakóépület csak abban az esetben kaphat használatbavételi engedélyt, amennyiben energiaigényét 25 százalékban megújuló forrásból fedezik. A hőszivattyúk hazai állományának bővüléséhez az említett célzott kedvezményes kedvezményes tarifákon túl hozzájárul az európai uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) forrásából finanszírozott pályázati támogatás is (napelemes-hőszivattyús kombinált rendszerek telepítésére, fosszilis alapú tüzelés kiváltása energiaszegény régiókban).

Mivel a hőszivattyúk számának emelkedése érdemben befolyásolja a magyar villamosenergia-rendszer terhelési görbéjének alakulását is, az átviteli rendszerirányító (MAVIR) prognózisokat készített az ezen berendezések állományának következő években várható bővülését előre jelzendő. Ezek a “tól-ig” határokat kijelölő prognózisok a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) várakozásain alapulnak. Az előrejelzések elkészítését nehezítette, hogy a hőszivattyúk jelenlegi elterjedésére nem áll rendelkezésre pontos statisztika. Ezért a prognózisok alapját az elosztóhálózati engedélyesek említett tarifái, azok igénybevétele révén rendelkezésre álló adatok adták.

A MAVIR által idézett szakértői várakozások alapján a lakossági szektorban a fűtési és a hűtési feladatokat is ellátó levegő–víz technológiai rendszerek széles körű elterjedése várható.

Az üzleti (ipar és szolgáltatások) szektorban az eddigi trendek alapján továbbra is a geotermikus hőszivattyúk felfutása várható nagyobb arányban.Ezek alapján a hőszivattyúk prognózisa két kategóriába osztva került meghatározásra, mindkét kategóriában két lehetséges forgatókönyvvel (dinamikus és konzervatív felfutás).

1) A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett lakossági hőszivattyúk számának várható növekedése. Ezek nagyobb egységteljesítményű, jellemzően új építésű lakóépületeknél telepített, a lakossági H és B GEO tarifát igénybe vevő gépek:

Kép forrása: Mavir.hu

2) A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett üzleti hőszivattyúk. Ezek olyan, nagyobb egységteljesítményű gépek, melyeket jellemzően új építésű irodaépületeknél telepítik, az üzleti H és B GEO tarifát igénybe véve:

Forrás: Mavir.hu

A fűtési és hűtési célokra telepített és méretezett lakossági és üzleti hőszivattyúkon túl a MAVIR külön prognózist készített a hűtési célokra telepített lakossági hőszivattyúkra (klímákra) is. A klímák jellemzően kisebb egységteljesítményű, hűtési céllal telepített levegő-levegő típusú légkondicionáló egységek, új és meglévő épületeknél egyaránt.

Forrás: Mavir.hu

Minden második háztartásban lesz klíma

Amint látható, a hőszivattyúk száma 2020-ban gyakorlatilag megduplázódott, és még a konzervatív forgatókönyvek szerint is lendületesen emelkedik majd tovább a következő években is. A lakossági klímák állománya 2020-ban több mint 70 százalékkal nőtt, egy amúgy is jelentős bázisról. Míg a fűtési és hűtési célra szolgáló hőszivattyúk 100 háztartásra eső száma a gyorsabb növekedést valószínűsítő forgatókönyv megvalósulása esetén is mindössze 5 alatt alakulhat 2031-ben, addig a csak hűtési célokra telepített hőszivattyúk (klímák) addigra már minden második háztartásban ott lehetnek, de a konztervatív becslés szerint is minden harmadikban (4,1 milliós háztartásszámmal kalkulálva; 2020 KSH).

Az előrejelzés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó statisztikája (éves átlagos állomány jövedelmi tizedek, régiók és települések típusa szerint 2010-től) és klímapiaci előrejelzések alapján készült. A dinamikus esetben a statisztika utolsó öt évének (2016−2020), míg konzervatív esetben a statisztika utolsó nyolc évének (2013−2020) átlagos növekedési üteme képezte a prognózis alapját.

A KSH adatai szerint a 100 háztartásra jutó légkondicionálók száma 2010 és 2020 között 4-ről 14-re nőtt. Jelentős különbséget mutat ugyanakkor a jövedelmi helyzet, régió, illetve településtípus szerinti bontás. A 2020-as adatok szerint a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások között 100-ból csak 6 rendelkezett légkondicionálóval, míg a legfelső decilisbe tartozó lakások közül minden negyedik. A legtöbb ilyen berendezés Budapesten (100/21), illetve a Dél-Alföldön (19) működik, és a statisztika alapján a településméret csökkenésével a légkondicionálók elterjedtsége is csökken: a megyeszékhelyen, megyei jogú városokban található háztartások esetében 18, az egyéb városoknál 12, a községeknél pedig mindössze 8 a 100 lakásra jutó darabszám.

  Major András

Érdekes és egyben megdöbbentő élmény volt látni egy óriási gépészeti rendszert a maga kettősségével, elavult, de mégis varázslatos mivoltával. A gyöngy betűkkel feliratozott csövek, a gömbcsapok helyett még nagy kerek elzáró csapok mind a múltat idézték, de az elektronikus motoros szelepek és mai modern keringető szivattyúk épp ellenkezőleg, a mai technológiák küldöttei.

A kettősség az érzéseimben is megmutatkozott a szállodában járva, szörnyű volt látni ahogy hagyták lerobbanni, szinte hihetetlen, hogy ilyen körülmények között még érkeznek vendégek, de csodás volt egyúttal a pincében érezni azt a meleget és kénes szagot, amely a mélyből feltörő gyógyvíz jelenlétét bizonyította, s amely életre keltette több mint 100 évvel ezelőtt ezt a patinás szállodát.

A következő évek a felújításról, modernizálásról fognak szólni, minden bizonnyal nem csak a külcsín, de a belbecs is meg fog újulni. A modern, környezetbarát hőszivattyús fűtés a családi méretektől egészen olyan óriási méretű szállodáig mint a 237 szobás Gellért szálló hatékonyan tud működni, és biztos vagyok abban hogy a felújítás után már lesz a szobákban szellőztető rendszer és a jelenlegi radiátoros fűtésnél jóval hatékonyabb és szabályozhatóbb megoldás.

A tanulmány alapján állítható, hogy a hőszivattyúk 10-szer hatékonyabbak, mint a hagyományos vegyes tüzelésű kazánok, és a legjelentősebb tényezői voltak annak a célkitűzésnek, hogy Japán elérje a világ legmagasabb energia-takarékos szabványait.

Ennek eléréséhez a két legfontosabb tényező a hihetetlen hatékonyság-emelkedés a hagyományos tüzelésű fűtéshez viszonyítva, illetve az energiák karbon-semlegesítése volt.

A hőszivattyúk használata elősegíti a megújuló energiák felé irányuló globális elmozdulást, és jelentősen csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok elsődleges fogyasztására vonatkozó igényeket, és jelentősen csökkenti a CO2 -kibocsátást.