Aki még most ismerkedik a hőszivattyúkkal annak mindenekelőtt érdemes azt tudnia, hogy azért nevezzük megújuló energián alapuló technológiának, mert a hőszivattyú akár 75%-ban a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) használja fel a hőenergiát, és a fennmaradó részarányban van szüksége csak villamos energiára. Vagyis egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több energiát is elő tud állítani. A beviteli energia és előállított energia különbözetét megújuló energiának kell tekinteni.

A rezsicsökkentés változása kapcsán pedig azt érdemes kiemelni, hogy a hőszivattyúk által használható kedvezményes H és B Geo tarifák árai nem változtak, vagyis míg az elektromos fűtéssel, vagy gázzal fűtő háztartások rezsije emelkedik, a hőszivattyúsoké viszont Geo tarifa esetén nem változott, H tarifa esetén pedig csak részben.

Mikor térül meg a hőszivattyú?

A fenti számok alapján tehát, akinek jelenleg kondenzációs gázkazánja van, és tervezetten az átlagfogyasztás alatt fog maradni, (illetve mivel új fogyasztó így csak a félévig kedvezményes H tarifát tudná igénybe venni ha váltana), nagyon hosszú idő lenne egy hőszivattyúra váltás megtérülési ideje.ű

Szinte azt is mondhatjuk, hogy napelem nélkül, támogatások nélkül, pénzügyi szempontból alig érné meg. (itt azért hozzátennénk, hogy a korszerűbb technológiának azért értéknövelő hatása is van az ingatlanra nézve, klímavédelmi szempontból is szerencsés, illetve mivel a gázár jövőbeli alakulása nagyon bizonytalan, így ezeket a faktorokat is figyelembe véve már elbillenhet a mérleg.)

Ha azonban valaki most a gázfogyasztásával kiesik az átlagfogyasztási limitből, már gyorsan lecsökkenhet a megtérülési idő.

A villamos energiával fűtőknél pedig – még ha nem is a kedvezményes tarifával számolunk – akkor is már 11-12 év lehet a megtérülése egy hőszivattyúnak, kedvezményes tarifával pedig 8-10 év.

Aki új építés előtt áll, annak talán még egyszerűbb a döntés: bár a rendszer és a telepítés költsége a hőszivattyúnál magasabbnak tűnhetnek elsőre, de a gáz bevezetése, engedélyeztetések és egyéb adminisztrációs költségek miatt hamar megközelítheti ennek a költsége is a hőszivattyúét. A pár százezres, vagy akár 1 millió forintos magasabb hőszivattyú ár, a következő évek rezsiszámláján viszont már gyorsan visszajöhet. A megtérülési idő tehát új építés esetén még jobban lecsökken.

Bár típustól függ, de hőszivattyúval nemcsak a fűtés, és a melegvíz-ellátás, hanem a hűtés is biztosítható. Zuggó Balázs, a Daikin Hungary managing directora aPortfolio megkeresésére néhány hőszivattyú típusról is beszámolt: ha levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról), ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról, ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájról beszélhetünk. Vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legegyszerűbb és legolcsóbb.

FORRÁS ÉS RÉSZLETEK: https://www.portfolio.hu/uzlet/20220728/hoszivattyura-valtanal-ilyen-rezsiarak-mellett-meg-egy-draga-technologia-is-olcso-557957