A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) egyik friss jelentésében azt írja, hogy ahogyan a dolgok most állnak az energiavilágban, az évtized végére akár 600 millió darab hőszivattyú is működésbe kezdhet. És nem csak a lakossági méretet számolják ide, mivel úgy látják, hogy ez a technológia lesz az építőipar mentő megoldása a zéró karbon határérték eléréséhez az energiahatékonyságban.
Az orosz inváziót követően az európai kormányok az energiaimport kiváltását is célozzák a megújuló energiaforrásokkal. Vannak azonban szűk keresztmetszetek.
A gyártók is igyekeznek hangsúlyozni, illetve a körülöttünk kialakult európai helyzet, valamint a támogatási rendszerek is egyre inkább a megújuló energiát használó hőszivattyúk felé irányítják a vásárlókat, aminek nem csupán fenntarthatósági, hanem gazdasági és környezetvédelmi előnyei is vannak.
A rezsicsökkentés múlt heti változtatásai után egyértelművé vált, hogy a korszerűbb és egyébként megújuló energián alapuló megoldásokat nem akarta “büntetni” a kormány, így maradt érintetlen a hőszivattyúk által is használt H és B GEO tarifa. Bár egy hagyományos gázkazán beszerelési költségének akár a háromszorosa is lehet egy hőszivattyús rendszer, a magasabb gáz, illetve villamosenergia-árak mellett már sokkal rövidebb időn belül megtérülhet ez a korszerű technológia, főleg, ha napelemes energiaellátás áll mögötte.
Energia veszélyhelyzetet hirdetett a kormány – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a július 13-i rendkívüli Kormányinfón. Drasztikusan emelkednek az energiaárak Európában, energiaválság alakult ki a kontinensen, ráadásul nem látszik az áremelkedés vége. Szinte biztosra vehető, hogy nem lesz elég gáz Európában őszre, ezért a kormány energia veszélyhelyzetet hirdetett.
2022. július elsején új korszak kezdődött. Minden új épület, amelyet ezután használatba vesznek teljesíti a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket, vagyis legalább „BB” besorolású lesz. A követelményrendszer egyik eleme, hogy az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ennek hatására a hőszivattyús fűtés iránt robbanásszerűen megnőtt az igény.
Európa-szerte kapkodnak a hőszivattyús rendszerek iránt, olyannyira, hogy a gyártók az ellátási láncokban kialakult nehézségek miatt nem tudják tartani a lépést a kereslettel, amelyet a korábbi fenntarthatósági irányelvek mellett, most már az orosz gázról való leszakadási törekvések is fűtenek. A hőszivattyú ugyanis nemcsak zöld megoldás, de költséghatékony fűtési alternatíva is lehet: egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén is veri a gázfűtést.
Jelenleg az ingatlanpiacon számos kockázati tényezőt azonosíthatunk, így a magas infláció, a finanszírozás és a kivitelezés növekvő költségei mellett az energiaárak drasztikus emelkedése okoz nehézséget a szektor szereplőinek, hiszen a hazai piac erőteljesen függ a gázimporttól.
H árszabással az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a fűtési szezon alatt kedvezőbb áron üzemeltetheti a hőszivattyúknál és a megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszereknél a hő ellátást biztosító berendezéseket, például keringető szivattyúkat, kompresszorokat. Ez a kedvező ár a mindenkori vezérelt árszabásnál nem lehet magasabb.
Azt a kevés kis villamos energiát, amit a hőszivattyú majd felhasznál, azt termelje meg napelemmel és így le tudja nullázni a teljes rezsit áram és fűtés tekintetében. Nem kell gáz, nem kell fizetni a szolgáltatóknak, energiaár- és szolgáltatófüggetlen lakhelyet tud magának biztosítani!