Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy erre ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: 👉 a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését.

Az energiahatékonyság az elmúlt időszakban nagyon felértékelődött a lakáspiacon. Az energiamegtakarítás és az ingatlan értékének növekedése kiemelkedő előnyöket jelenthet az energiaár világpiaci instabilitása miatt.

🇪🇺Kedden az Európai Parlament hivatalosan is elfogadta a tagállamokkal már egyeztetett javaslatokat arról, hogyan csökkentsék az épületek energiafogyasztását és azt, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsássanak ki.

Múlt heti cikkünkben írtuk, hogy egy kutatás szerint a globális felmelegedés gyorsabb, mint korábban gondolták a tudósok és emiatt fontos lenne az üvegházhatást mielőbb drasztikusan csökkenteni. Íme néhány hétköznapi tevékenység, amelyekkel csökkenthetjük az üvegházhatás miatt növekvő globális felmelegedést:

Ausztrál kutatók által vezetett tanulmány szerint a globális felmelegedés gyorsabban és hosszabb ideig zajlik, mint korábban gondolták.

2024-ben hatalmas lehetőségek nyílnak a magyar megtakarítók előtt, ahogy ezermilliárdnyi kamat hullik számukra a prémium állampapírból. Természetesen, a pénzügyi befektetések mellett fontos figyelembe venni más lehetőségeket is, amelyek hozzájárulhatnak a hosszú távú jóléthez és fenntarthatósághoz.

A magyar háztartások és a gazdaság szereplői is visszafogták a gázfogyasztást. 2023-ban egymilliárd köbméterrel csökkent a gázfogyasztás. (forrás: portfolio.hu)

Bár a hazai telek egyre enyhébbek, az idei tél eddig eltelt részében több olyan időszak is akadt, amely a szokásosnál hidegebb időjárást hozott Magyarországon; ilyen volt december első harmada, de januárban is több hideghullám érte el az országot. Ilyenkor a földgáz- és a villamosenergia-felhasználás is megemelkedik, így számos háztartás magasabb rezsiszámlákat kaphat.